Zárcsere Budapest rohanó mindennapjaiban - létezik ennél rosszabb dolog?
Újra itt van az ősz, új vagy épp a régi lakásunk nagytakarítása elé nézünk egy aktív nyár után, minden megy a maga dolga szerint, ám a krach így is beüthet. Az a fránya krach, ami valamennyi ember rémálma, hogy a zár tönkre megy.
Ennek rendkívül sok oka lehet, ám nagyon sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy a háztartásban elromlik valaki, akkor konkrétan mi az, és hogy van-e rá b megoldás? Sok alkalommal a probléma miatt nem is kell olyan mélyre nyúlni a pénztárcánkba, és még lehet gyorsan és hamar megoldható a probléma.
Hogy a tudatlanságunkat megtudjuk nyugtatni, ma egy technikai óráról fogunk beszélni, amelyben kicsit jobban bemutatjuk, hogy is működnek a zárszerkezetek.
Ha precíz megfogalmazással szeretnénk élni a zár, zárat fogalommal, akkor lényegében logikusan is eltudjuk mondani, mely úgy hangzik, hogy a „zár több alkatrészből összeszerelt lakatosipari termék”. Ez az árucikk voltaképpen nem más, mint amit mindennap többször is használunk, amikor ki akarunk nyitni valamit, például ajtót vagy szekrényt. A zárat voltaképpen acélból készítik, de van alumínium szerkezetű is, bár ez elég elavult dolog.
Teljes mértékben acéllemez, szalagacél, acélhuzal alumínium, zárbetétek esetén sárgaréz vagy ötvözött acél anyag, amiből összeállítják a zárszerkezeteket. A kész zárszerkezeteket többféle módon is össze lehet szerelni. Az egyik megismertebb módszer a sajtolás és a szegecselés, de létezik olyan megvalósítás, mely a csavarozás technikájával csinálják meg, ami pedig a megvalósítást illeti, van szinterezett, van fém bevonatú, lakkozott, nyers, ám de festett is.
Hogyha kategorizálni szeretnénk a zárszerkezeteket, akkor erre nyilvánvalóan van módunk, ám külön csoportokat kell meghatározni hozzá. Alkalmazási viszonylatban elsősorban létezik a csoportok királya, mégpedig az ajtó és bútor zárak, melyek egy alcsoportban is ketté lehet sorolni, efféle a zár iránya. Mely egyértelműen jobbos vagy balos, de már kapható univerzális. Ám a felszerelési technikával is tervbe kell venni mivel ebben a csoportban, van bevéső, akárcsak a rászegező, de akár lehet találni beeresztő alkalmazást is. A fő csoport ezt követi, hiszen ez a zárszerkezet szerint kategorizálható, melyben a két legismertebb a mindennapokban legtöbbször használt zár van jelen, az átlagos. A második legelterjedtebb biztonsági zár, nem más, mint a cilinder betetés, más néven henger betétes zárak, kombinációs zárak, melyek szám illetve betűk variációi lehetnek, és utoljára pedig maradt az elektronikus zárak, Ezeket persze, a bútorokon nem lehet alkalmazni, csakis csupán az épületek ajtaján.
A csoportok után ajánlott kicsit jobban bele mélyülni az épületeken található zárak összetételébe is. Tehát ezek pedig a csapda, a retesz, az előlap, a kilincsdió, a zárház és még a kulcs nyílás.
AZ átlagos zárak szakértele nem más, mint az összes ajtóba, kombinálás nélkül beszerelhetőek, belső és kétszárnyú ajtókba éppúgy. A biztonsági zárak ezzel ellentmondásban olyan zárszerkezetek, melyek beépíthetők minimum öt zárlattartó lemez elhelyezésével. Azonkívül néhány biztonsági zár esetén, mindössze egy csavarhúzó kell hozzá, ám ha módosítani akarjuk a szerkezetet, hiszem a csapda kitolható. Tehát így különös módon nem is biztonsági zár, hanem a cilinderes zárszerkezet, mely a hihető legnagyobb biztonságot biztosít. Írásunk végére egy hasznos tanáccsal fejezzük be. Tévedés az, hogy a zárat roncsolja, azzal, hogy ha a kilincset nem nyomjuk le rendesen. Különös, de ezzel a kis dologgal tudjuk a legjobban megóvni a zárunkat.
